A történeti hűség kedvéért muszáj vagyok kicsit távolabbról indítani ezt a posztot, egyrészt mert sok idő telt el az előző bejegyzés óta, másrészt pedig egyelőre le kellett álljak a hajdinaliszttel (amit legalább akkora csapásként élek meg, mint a kávé elhagyását).

Ahogyan azt a gofris posztban ígértem, íme a kenyérsütéses beszámoló! Mindig is nagy érdeklődés övezte ezt a témát, sokan kértétek már a receptet, amit apró finomhangolások után most örömmel osztok meg a blogon – remélem, másnak is éppen olyan nagy segítségére lesz a mindennapokban, mint nekem.